Az otthoni munkavégzés dobta meg a hazai villamosenergia-keresletet

Jelentősen megnőtt a naperőművek termelése, folytatódott a megújulótechnológiák térnyerése.

A hazai villamosenergia-termelés 2,3 százalékkal bővült 2020-ban, és folytatódott a megújulótechnológiák térnyerése: 2020 végén már több mint 1400 MW kereskedelmi célú naperőmű és 700 MW-ot meghaladó háztartási méretű kiserőművi kapacitás járult hozzá a termeléshez – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as évet összegző villamosenergiapiac-monitoring riportjából.

A 2018-as stagnálás és a 2019-es 1,1 százalékos visszaesés után az Európai Unió 27 tagállamának villamosenergia-fogyasztása 4,4 százalékkal csökkent 2020-ban. Az év elején elsősorban az enyhe időjárás mérsékelte a keresletet, majd a pandémia miatt egyre szélesebb körben bevezetett korlátozások miatt április és május hónapban a fogyasztás több mint 10 százalékkal volt alacsonyabb. A korlátozások enyhítésével a kereslet fokozatosan közeledett a 2019-es szinthez.

A villamosenergia-fogyasztás visszaesése jellemzően kisebb volt, mint a GDP csökkenése. A 27 EU-tagállam 6 százalékos GDP-zsugorodásához 4,4 százalékos áramfogyasztás-csökkenés társult, mivel Európa-szerte az alacsonyabb energiaigényű szolgáltató szektorokban esett a legnagyobb mértékben az aktivitás. A régiós országokkal összevetve azt láthatjuk, hogy míg a magyar GDP visszaesésének nagyságrendje megfelelt a régiós országokra jellemzőnek, a villamosenergia-kereslet csökkenése számottevően kisebb volt. Mivel az ipari termelés hasonlóan alakult, a szolgáltató szektor villamosenergia-fogyasztásban betöltött aránya pedig kisebb, valószínű, hogy az otthoni munkavégzés miatt megemelkedő lakossági fogyasztás támasztotta meg a hazai villamosenergia-keresletet.

A fogyasztással párhuzamosan az európai villamosenergia-termelés is visszaesett: a 27 tagország aggregált termelése 2020-ban 115 TWh-val csökkent. Ugyanakkor a növekvő kapacitások és a kedvező időjárás következtében a megújulótermelés tovább tudott bővülni. A magas szén-dioxid-kvóta-árak hatására a csökkenő keresleti környezetben tovább folytatódott a szén-gáz helyettesítése. Így Európa-szerte a szénerőművi termelés esett vissza a legnagyobb mértékben, átlagosan 22 százalékkal.

A nukleáris termelés 12 százalékkal csökkent, ilyen mértékű éves esésre a fukusimai atomerőmű-baleset (2011) óta nem volt példa. Ezt elsősorban az okozta, hogy Svédországban és Németországban is bezárt egy-egy erőmű, valamint Franciaországban és Belgiumban elhúzódó karbantartások miatt volt alacsonyabb a termelés.

Az év során a karbonmentes technológiák részaránya 59 százalékra emelkedett az EU 27 országában. Míg a megújulók részaránya 30 százalékról 34-re nőtt, a nukleáris technológiáé 27-ről 25-re csökkent. A karbonmentes technológiák piaci részesedését tekintve Magyarország Európa középmezőnyében helyezkedik el.

Az év során eltérően alakult a hazai lakossági és nem lakossági célú villamosenergia-felhasználás. A piaci áraknál lényegesen alacsonyabb egyetemes szolgáltatási árak, a munkahelyek megtartását segítő támogatások, a kikapcsolási moratórium és a fizetési könnyítések együttes hatására a lakossági villamosenergia-fogyasztás 4 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Különösen az utolsó negyedévben emelkedett dinamikusan a lakossági felhasználás, ami összefüggésben állhat azzal, hogy a pandémia miatti intézkedések következtében a lakosság sokkal több időt töltött otthon, részben a közoktatási intézményekre vonatkozó korlátozások, részben pedig az otthoni munkavégzés terjedése miatt.

Az ipari villamosenergia-fogyasztás a GDP-hez hasonló mértékben esett vissza, a második negyedévben például 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megelőző év azonos hónapjaiban. A kilábalás időszakának sajátossága, hogy a villamosenergia-kereslet növekedése meghaladta a GDP bővülésének ütemét. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy az energiaintenzívebb ipari ágazatok fellendülése a tavaszi korlátozások feloldása után szinte azonnal megindult, míg a kevésbé energiaigényes szolgáltató szektorokban (vendéglátás, szórakoztatóipar) tartósan alacsony maradt az aktivitás.

A hazai termelésben 2,3 százalékkal bővült tavaly és folytatódott a megújulótechnológiák térnyerése. A hálózatra csatlakozó naperőművek termelése 1 TWh-val emelkedett az előző évhez viszonyítva.

A növekvő megújulótermelés jelentős hatást gyakorol a hazai villamosenergia-ellátás szerkezetére. A kihívást az jelenti, hogy a naperőművi termelés napon belül ingadozik, a termelés szintje pedig függ az időjárás alakulásától, és sokkal nehezebben jelezhető előre, mint a hagyományos technológiák esetében. Az elemzés szerint a naperőművi termelés napközbeni felfutása, majd esti lecsengése egyelőre nem befolyásolta a hazai erőművek menetrendezési szokásait, a gáz- és lignittüzelésű erőművek termelésére továbbra is csak az éjszakai órákban történő leterhelés jellemző. A megújulótermelés ingadozásaihoz való alkalmazkodás alapvetően az import változásán keresztül történt.

Forrás: világgazdaság

További bejegyzések
A jövő energiatárolóit teszteli az MVM Csoport

Az MVM Démász hálózatán három, összesen 2000 kilowattóra kapacitású energiatárolót tesztel az MVM Csoport. Három energiatárolási pilotprojektet indított el az MVM Démász Áramhálózati Kft. Az MVM Csoport hálózati cégében alkalmazott kísérleti rendszerek célja, hogy javítsák a szolgáltatásminőséget, illetve stabilizálják a villamosenergia-hálózatok feszültségét.  A társaság két energiatárolója kisfeszültségű (0,4 kilovoltos – kV) hálózatra, egy pedig középfeszültségre […]

Tovább olvasom
A Nissan egy másik japán céggel együtt a villanyautók elhasznált akkumulátorainak ad munkát.

Élettartamuk során az elektromos járművek szén-dioxid-kibocsátása lényegesen kisebb, mint a hagyományos autóké – viszont a Nissan szerint a valódi fenntarthatóság érdekében meg kell duplázni ezeknek az akkumulátoroknak az élettartamát. A japán autógyártó már a tisztán elektromos modell, a Leaf 2010 decemberi piacra dobása előtt a Sumitomo vállalattal közösen létrehozta a 4R Energy nevű céget, amely […]

Tovább olvasom
Napelemparkot adtak át kedden a Veszprém megyei Öskün. A tíz megawatt teljesítményű erőmű több mint ötezer család villamosenergia-ellátását biztosítja.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az átadó ünnepségen hangsúlyozta: a kormány azt célozta meg, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás nélkül történjen, ezen az úton pedig jelentős lépés a napelemparkok megvalósulása. Steiner Attila elmondta, hogy jelenleg Magyarországon 2300 megawatt az összes naperőmű-kapacitás, ami meghaladja […]

Tovább olvasom

Amennyiben kérdésed merült fel, vagy árajánlatot szeretnél kérni, fordulj hozzánk bizalommal! 

ImpresszumAdatkezelési tájékoztató
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram