Hogyan hódíthatja meg Budapest a napelemeket?

Budapest áramfogyasztásának 1 százaléka sem jön napelemekből jelenleg, pedig a célok merészek. Hogyan érhetjük el? 

A lakásfelújítást tervező budapestiek kétharmada napelemet szeretne telepíteni a háztetőre a Fővárosi Önkormányzat közvéleménykutatási adatai szerint. Ugyanakkor egyelőre az összes áramfogyasztásnak csak töredékét, kevesebb mint egy százalékát adják napelemek Budapesten. A Főváros most nagyszabású programot indított azért, hogy jobban értse és lebontsa a napelemek terjedését gátló akadályokat a fővárosban. A Klíma- és Környezetügyi Főosztály összeállítását az Énbudapestem.hu nyomán közöljük.

A program egy konferenciával indult, ahol egy asztalhoz ültek a kerületi önkormányzatok, szolgáltatók, a napelem-szektor, illetve társadalmi szervezetek képviselői, valamint a Főváros munkatársai.

A fővárosi napelemtelepítéseket egyelőre sok tényező nehezíti, például bizonyos indokolatlanul előírt költségek, amik megdrágítják a beruházást. Ezek között hungarikum például az ún. tűzeseti leválasztó kapcsoló kialakítása, amely az elgondolás szerint tűz esetén a tűzoltókat védi. Ugyanakkor a gyakorlatban ilyen esetben a tűzoltók leginkább baltával vágják el a kábelt, nem kapcsolgatnak – más országokban nincs is ilyen előírás. Ez, és az egyéb, pl. a mérés kialakításával kapcsolatosan előírt, indokolatlan műszaki megoldások együtt már akár több százezer forinttal is növelik a beruházás költségeit.

Pedig a napelemek ára rohamosan csökken, ahogy a konferencián bemutatott két család esettanulmánya is mutatta. Az egyik család 2012-ben még kilowattonként 750 ezer forintot csengetett ki a napelemért, a másik család 2020-ban már 450 ezer forintért megkapta ugyanazt a teljesítményt. Utóbbi család az egyik áramszolgáltató programjában vett részt, szakértők szerint egyéni szervezésben 1 kW napelemet 350-400 ezer forintból is be lehet szerezni.

Számos kerületi önkormányzat bevezetett a napelemekkel kapcsolatos előírásokat a helyi építési szabályzatába, amelyek esetenként korlátozó hatásúak, például nem engednek napelemet tetőre helyezni, ha az közterületről látható. Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat közvéleménykutatása szerint a budapestiek 98 százalékát egyáltalán, semmilyen városrészben nem zavarja a tetőkön elhelyezett napelemek látványa. Ezért a városvezetés egyeztetést kezdeményez a kerületi önkormányzatokkal a szabályozások összehangolása érdekében, hogy valóban csak a legindokoltabb korlátozások maradjanak meg.

És itt nem elsősorban a műemléki védettségről van szó: a műemlékvédelem egy speciális terület, értelemszerűen a Parlament, az Iparművészeti Múzeum vagy a budavári épületek esetében más szempontok is szerepet játszanak. Másfelől – mint az összeállítás megjegyzi –érdemes egy pillantást vetni a vatikáni napelem-mezőre. Ha ott lehetséges, talán nálunk is lehetne lejjebb az ingerküszöb.

Budapest nemrég 2030-ig szóló klímastratégiát fogadott el, amelynek célkitűzése összesen 40 százalékkal csökkenteni a főváros szén-dioxid-kibocsátását. Ennek egyik alappillére a napelem-program: összesen 1500 MW teljesítményű, vagyis körülbelül tízmillió négyzetméter napelem telepítésével Budapest összes CO2-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne. Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egy évi áramfelhasználásából a légkörbe kerül.

A városvezetés saját maga is igyekszik jó példával elöl járni, és saját intézményeiben is napelemeket telepíteni. Már megvalósult fővárosi fejlesztések például a Vígszínház vagy a BKV-székház tetején elhelyezett napelemek, a Fővárosi Vízművek által létesített napelemmező, a kelenföldi buszgarázs napelemes parkolója, de a Fővárosi Csatornázási Művek központi szennyvíztisztítója, az FKF és a Főkert is büszkélkedik napelemekkel.

További bejegyzések
A jövő energiatárolóit teszteli az MVM Csoport

Az MVM Démász hálózatán három, összesen 2000 kilowattóra kapacitású energiatárolót tesztel az MVM Csoport. Három energiatárolási pilotprojektet indított el az MVM Démász Áramhálózati Kft. Az MVM Csoport hálózati cégében alkalmazott kísérleti rendszerek célja, hogy javítsák a szolgáltatásminőséget, illetve stabilizálják a villamosenergia-hálózatok feszültségét.  A társaság két energiatárolója kisfeszültségű (0,4 kilovoltos – kV) hálózatra, egy pedig középfeszültségre […]

Tovább olvasom
A Nissan egy másik japán céggel együtt a villanyautók elhasznált akkumulátorainak ad munkát.

Élettartamuk során az elektromos járművek szén-dioxid-kibocsátása lényegesen kisebb, mint a hagyományos autóké – viszont a Nissan szerint a valódi fenntarthatóság érdekében meg kell duplázni ezeknek az akkumulátoroknak az élettartamát. A japán autógyártó már a tisztán elektromos modell, a Leaf 2010 decemberi piacra dobása előtt a Sumitomo vállalattal közösen létrehozta a 4R Energy nevű céget, amely […]

Tovább olvasom
Napelemparkot adtak át kedden a Veszprém megyei Öskün. A tíz megawatt teljesítményű erőmű több mint ötezer család villamosenergia-ellátását biztosítja.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az átadó ünnepségen hangsúlyozta: a kormány azt célozta meg, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás nélkül történjen, ezen az úton pedig jelentős lépés a napelemparkok megvalósulása. Steiner Attila elmondta, hogy jelenleg Magyarországon 2300 megawatt az összes naperőmű-kapacitás, ami meghaladja […]

Tovább olvasom

Amennyiben kérdésed merült fel, vagy árajánlatot szeretnél kérni, fordulj hozzánk bizalommal! 

ImpresszumAdatkezelési tájékoztató
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram