4/2. Elektromos padlófűtés

Az elektromos padlófűtés fűtőkábellel valósul meg. A járófelület alatti betonba helyezzük el az elektromos fűtőkábelt, majd erre tesszük a hidegburkolatot, laminált parkettát vagy vinilt tetszés szerint. A fűtőkábelek a hőt először a betonréteg felé közvetítik, majd miután az felmelegszik, a meleg tovább áramlik a helyiségbe. A felmelegedett beton – áramszünet esetében is – nagyjából 24 órán át képes tartani a hőt és eközben folyamatosan fűteni a helyiségeket. A padlófűtés betonrétegét az oldalfalak irányából és alulról egyaránt hőszigetelni kell, hogy a hő kizárólag a lakótér felé tudjon áramolni. Kétféle fajtája létezik, a direkt- és a hőtárolós padlófűtés.

Direkt padlófűtés

Jellemzően a járófelület alá 6-7 cm betont szoktak tenni, mert ez felel meg a statikai előírásoknak. Ha ebbe a vékonyabb betonrétegbe tesszük a fűtőkábelt, akkor direkt padlófűtésről beszélünk. A kisebb tömegű beton nem képes annyi meleget eltárolni, hogy további árambevitel nélkül 8-10 óráig egyenletes hőt biztosítson a lakásban. A kisebb hőtároló képessége miatt, kénytelenek vagyunk a direkt elektromos fűtést normál tarifájú árammal üzemeltetni, így biztosítva a folyamatos, komfortos meleget a lakásban. A direkt elektromos padlófűtés működési költségét csökkenteni csak napelemek felszerelésével tudjuk.

Hőtárolós padlófűtés

A hőtárolós padlófűtésnél 10-12 cm betonba kerülnek a fűtőkábelek. Ez a betonvastagság már képes annyi meleget magában tárolni, hogy elegendő legyen csak napi nyolc órában kapható vezérelt (korábban éjszakainak nevezett) árammal működtetni. Az alacsony áramtarifa előnye az évtizedekig tartó olcsóbb működési költség. Persze ezt is érdemes tovább csökkenteni napelemek felszerelésével.

A beépítendő elektromos fűtési teljesítményt a helyiség rendeltetését és számolt hőveszteségét figyelembe véve kell meghatározni. A legtöbben nem tudják megmondani, mennyi a házuk hővesztesége, melynek kiderítésére szolgál pl. az energiatanúsítvány. Ha nem állnak rendelkezésre hőveszteségi adatok, akkor a teljes épület falainak, ablakainak hőszigetelési jellemzőitől függően végzünk kalkulációt.

A kikalkulált négyzetméterenkénti teljesítményt egyrészt a fűtőkábelek egymás közötti távolságával állítjuk be, másrészt a kábel méterenkénti teljesítményét változtatjuk. Akkor lesz komfortos az elektromos padlófűtés, ha a padlófelület legalább 90%-ára terítünk fűtőkábelt.

A fűtőkábelek beépítése

Az elektromos padlófűtés rétegrendje meghatározza, hogy a fűtőbeton alá és a falak mentén is el kell helyezni a hőszigetelést. A betonozás előtt minden egyes fűtőszálon szálfolytonossági vizsgálatot, illetve szigetelési ellenállás mérést kell végezni.

A villamos padlófűtés szabályozása

A fűtött betonba ágyazott hőmérséklet érzékelő segítségével a termosztáton be tudjuk állítani a kívánt padlóhőmérsékletet, így az igényeknek megfelelően kapcsolja be és ki a fűtést. Az elektromos padlófűtés jól szabályozható bármilyen okos rendszerrel vagy wifis termosztáttal is.

Mi a titka?

Az elektromos padlófűtés biztonságát és tartósságát a jó tervezés garantálja. Ezért nem ajánlott egy helyiségbe csupán egy fűtőkábelt beépítenünk, hanem egymással párhuzamosan legalább kettőt, nagyobb szobákba többet. A fűtőkábelek lefektetése mindig egymással párhuzamosan, a teljes felületen történik, a megfelelő kábeltávolságot műanyag távtartóval biztosítva. A fűtőkábelek párhuzamos fektetése azt eredményezi, hogy ha egy fűtőkábel esetleg kiesik, akkor sem marad fűtetlen felület. A betonban történő egyenletes hőeloszlást a fűtőkábelek környezetében elhelyezett vashálóval is növelhetjük.

A hőtárolós padlófűtési rendszer fő előnye a hőtárolási képesség, ami azt jelenti, hogy mindegy mikor kapom az áramszolgáltatótól a vezérelt áramot, a lakásban mindig egyenletes meleg van. Ugyanis a vastag, jól szigetelt beton több, mint egy napra elegendő meleget tárol magában.

Tévhitek az elektromos padlófűtés kapcsán

Elektroszmog

A lakásaink falában elhelyezett több száz méternyi elektromos vezeték, valamint a használatos elektromos berendezéseink nagy többsége gerjeszt elektroszmogot. Fontos tehát tudni, hogy a fűtőkábelek teljes felületükön árnyékoltak, ellenben minden egyébbel. Ezt az árnyékoló rézszövetet be kell kötni a ház földelésébe pontosan azzal a céllal, hogy levezessék a keletkező elektroszmogot, vagyis hozzánk a lakótérbe ez már nem jut el. Kivételt képez ez alól, az egyesek által padlófűtésnek forgalmazott fűtófólia, ami gyárilag nem rendelkezik árnyékolással.

Szállópor

Mivel az elektromos padlófűtés pontosan szabályozható és a padló hőmérséklete is korlátozható, sokkal kisebb mértékben lebegteti a port, mint pl. a vizes padlófűtés. Szintén a szabályozhatóságának köszönhető, hogy nem tud a lábunk alatt felforrósodni a járófelület.

Terhelhetőség

Vannak, akik azért nem választják szívesen az elektromos padlófűtést, mert attól félnek, hogy egy fűtött betonlapot nem lehet ugyanúgy terhelni, mint egy fűtetlent. Ez a vélemény minden műszaki alapot nélkülöz, ugyanis műanyag padlófűtő csövek használata, semmiben nem korlátozza a betonlap statikus és teherbíró kapacitását. A betonlap teherbíró képessége egyedül az altalajon és bizonyos esetekben a hőszigetelésen, valamint a padlólemez szerkezetén múlik.

Burkolás

Egyesek szerint elektromos padlófűtés hagyományos fa parketta mellett nem megvalósítható, azonban már erre is vannak megoldások.

Hogyan történik az elektromos padlófűtés vezérlése?

A legjobb megoldás, ha minden helyiségbe kerül egy-egy padlóhőmérséklet-érzékelő termosztát. Ezek gondoskodnak – a lakó beállítása alapján – a funkcionálisan eltérő hőigények kielégítéséről. A termosztát segítségével az adott helyiség fűtése teljesen ki-, vagy egymagában be- is kapcsolható. A termosztátok egy részének költsége is megtakarítható, ha az eleve különböző funkciójú helyiségekbe eltérő teljesítményt építünk be – az adott felületre több fűtőkábelt teszünk. Így egységnyi idő alatt a magasabb teljesítményű – pl. fürdő – jobban felmelegszik, mint a hálószoba

4/3. Elektromos fűtőpanel

Az elektromos fűtőpanel nemcsak konvekciós, hanem infra elven is fűt, vegyes a fűtés módja. Meleg levegős hőáramlás is létrejön, de itt érezzük, hogy maga a fűtőtest is fűt és sugározza a hőt (infrafűtés). Energiatakarékosabb, mint a sima konvektor (növeli a jó hőérzetet, így letekerhetjük a termosztátot néhány fokkal), nagyobb belmagasságú (3 méter feletti) lakások kedvelt és gazdaságos fűtése. A jobb hőérzet 10-15% megtakarítást eredményezhet. Nincs a belmagasságon belüli komoly hőmérséklet különbség, egyenletes a hőeloszlás, nem fűti feleslegesen a levegőt, ami a mennyezet alatt rekedhet. Elhelyezése a falon történik, de rakható akár feljebb, hasmagasságba is, mert az infrafűtő panel rész így is felfűti az alsóbb részeket a szobában.

Számos esetben működhet elsődleges fűtési megoldásként is. Szerencsére ezt egyre többen látják be, hiszen az elektromos fűtés a jövő megoldása, melyek kombinálhatóak napelemekkel, így akár ingyen vagy szinte ingyen is fűthetjük otthonunkat. Nem sok más fűtési megoldás létezik, amiről ez elmondható.

Kandalló vagy cserépkályha mellé is nagyszerű megoldás, hiszen így az éjszaka folyamán lecsökkenő hőmérsékletet újra visszaállíthatjuk az ideálisra. De az átmeneti időszakban is jó megoldás, amikor már esténként igényelnénk a fűtést, de mégsem gyújtanánk be teljesen a cserépkályhába, vagy a központi fűtés még nem indult el. Szintén az elektromos fűtőpanel mellett szól, hogy egy kályhás fűtés sokkal problémásabb, ráadásul egy bizonyos időn keresztül tüzelni kell a kályhát, hogy az tartós meleget biztosítson. Ha nem vagyunk otthon, akkor erre nem igazán van lehetőség, ezzel szemben egy elektromos panelt, amennyiben távvezérlésre is van lehetőség, akár akkorra is beprogramozhatjuk, mikorra hazaérünk.

Másik előnye, hogy kialakításának köszönhetően (mivel ezekben a fűtőtestekben nincs vörösen izzó fűtőszál), nem tud rátelepedni a por, ami a hagyományos fűtések esetében megéghet, és jellegzetes szagot áraszt. Elektromos fűtés esetén nincs ilyen jelenség. A fűtőpanel kb. 60 fokra melegszik fel, vagyis nem éget, nem kell tartani attól, hogy balesetet okoz.

Azt is jó tudni, hogy nemcsak a telepítése a rendkívül egyszerű, hanem a leszerelése is, vagyis ha elköltözünk, a jól megszokott fűtési rendszert nem kell hátrahagynunk.

Mi a különbség a konvektor, a fűtőpanel és a radiátor között?

A konvektor esetében a fűtőelemen áthaladó hideg levegő felmelegszik és természetes konvekció következtében cirkulál a helyiségben. A fűtőpanel a nagyméretű alumínium fűtőtestnek és a perforált takarólemeznek köszönhetően sugárzó panelként is működik. A radiátorok esetében kellemes, egyenletes hőleadással érhető el a maximális komfortérzet. A hőmérséklet változására gyorsan és hatékonyan reagálnak, nem hűlnek le, ha lekapcsoljuk, így biztosítva a jó hőérzet fenntartását.

4/4. Infrafűtés

Az infrapanel a legtöbb vitát generáló fűtőtest. Az alaptípus egy bekeretezett fehér képre hasonlít, amit majdnem mindig a mennyezeten helyezünk el, mert infrafűtése miatt (nem a levegőt fűti) a hő nem marad a mennyezet alatt, hanem a panel lesugározza azt az alsó régiókba is.

Összességében az infrapanel egy elektromos árammal működő, akár egyedileg szabályozható infra fűtőtest, amely a Nap sugárzó hatásához hasonlóan infravörös sugarakkal melegíti fel a környezetében lévő testeket. Az infrapanelek az elektromos energiát alakítják át hővé. Az infrapanel működése közben infravörös sugarakat bocsát ki, melyek csaknem azonosak a Nap által kibocsátott infrasugárzási tartománnyal.

Egyszerűsített felépítését tekintve az infrapanel egy kerámiaszemcsés fűtőlapból, egyszerre vagy többszörös szigetelőrétegből és egy keretből áll. Az infrapanel működése szempontjából a fűtőlap tovább bontható egy elektromos vezető és egy szigetelő rétegre, amely jellemző értéke az ellenállásnak mértéke. Az elektromos áram hatására a fűtőlap az ellenállásának köszönhetően felmelegszik, a teljes fűtőlapot átmelegíti, ezáltal működésbe hozva az infrapanel fűtőteljesítményét. Biztonsági okokból az infra fűtőpanel működését úgy méretezik, hogy adott hálózati feszültség mellett ne tudjon túlmelegedni.

Az infrapanel nem tartalmaz olyan fűtőszálat, amely kiéghet, illetve olyan egyéb alkatrészt, amely normális üzemeltetés mellett tönkremehet. A fentiek alapján egyértelmű, hogy az infrapanel működése nem csak biztonságos, de kimondottan hosszú élettartamot is kínál. Működése egyszerű, hiszen mindössze az elektromos hálózatra kell csatlakoztatni és már működőképes is. Kizárólag elektromos hálózatra és – igény szerint – termosztátra van szükség, hogy működjön.

Az infrapanel lehet helyhez kötött, fix telepítésű, de lehet mobilis, flexibilis működésű is. A fixen telepített infrapanelek mellett a hordozható működésű megoldások kimondottan nagy előnyt élveznek a hagyományos fűtési módokkal szemben. Az infrapanel ugyanis nem tűzveszélyes és nem használja a helyiség levegőjét. Így gyakorlatilag oda tudjuk telepíteni ahova csak akarjuk, figyelembe véve az elektromos hálózatok érintésvédelmi szabályait.

Az infrafűtés előnyei

A hagyományosnak tekinthető konvektorok vagy radiátorok, illetve a padlófűtés által kínált működés az adott helyiségben található levegőt melegítik fel, majd a levegő melegíti át a tárgyakat, élőlényeket, így érik el a kívánt szobahőmérsékletet. Ezzel szemben az infrapanel működése során a helyiségben található tárgyak és élőlények az infrapanel által kibocsátott infravörös sugarakat elnyelik, hatására közvetlenül melegednek át. A felmelegedett tárgyak és az élő szervezetek ezután a szoba levegőjének is továbbadják a hőt. Ez nagyon hasonló a Nap melegítő hatására, amely hasonló módon melegíti a földfelületet, a vizeket és az élőlényeket, amelyek aztán továbbadják a hőt a levegőnek.

A korszerű infrapanel működésének eredménye, hogy a helyiségben tartózkodók számára sokkal hamarabb érezhető az infrafűtés melegítő ereje, ugyanakkor a melegítő hatás közvetlen (nem a levegő közvetíti), így akár 2-4 fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is kellemes, komfortos hőérzetet alakíthatunk ki.

A mennyezeti infrapanel kissé újszerűnek hangzik, de létezik. Az infrapanel mennyezetre rögzítését sokan választják, hiszen nem foglal helyet a falon és pont oda lehet tervezni, ahol legjobban élvezhetjük előnyeit.

A panelek különféle méretben és teljesítményben elérhetőek. A fürdőszobába nem szükséges akkora teljesítményű, mint a nappaliba. De választhatunk egészen kis teljesítményűt is, amely csak a lábunkat melegíti az íróasztal alatt.

Az infrafűtés hátrányai

Az infrafűtés rendelkezik sajátosságokkal, amelyek a felhasználó szintjén érzékelhető különbséget okoznak egy hagyományos rendszerrel szemben. Ezek egyénenként változhatnak, lehet, hogy valakinek egyáltalán nem zavaró tényezők a következők. Az infrafűtés másfajta komfortérzetet nyújt, hiszen a tárgyakat közvetlenül melegíti fel, így a helyiségben minden tárgy effektív sugárzó hőforrásnak tekinthető. Azonban olyan szempontból ez előnynek számít, hogy az infrapanel által felmelegített tárgyak nem hűlnek ki gyorsan, fokozatosan adját át a hőt a környezetüknek, így nem jelentkezik a szellőztetés okozta hátrány, amikor a meleg levegőt egyetlen ajtónyitással kiengedjük.

Penészes fal és az infrafűtés

Ha küzdöttünk penészes fallal, tudjuk, hogy a penész fő kiváltó oka a helyiség levegőjétől hidegebb fal. Itt ugyanis a hidegebb felületen ki tud csapódni a pára, előnyös feltételeket teremtve a penész kialakulásának. Ez a jelenség elsősorban a konvekciós légáramlás fűtőhatásával működő berendezések hátrányos tulajdonsága. Ezzel szemben az infrapanel előnye, hogy falat melegíti fel, így a pára nem vagy sokkal kisebb mértékben képes kicsapódni, azaz nem lesz táptalaj a penész számára.

Légáramlás és levegőben szálló por

Ugyancsak a működési sajátosságaiból adódik az infrapanel következő előnye, mégpedig a légáramlás alacsony igénybevételével történő fűtés. Míg a hagyományos fűtési módok hátrányaként említhetjük, hogy a felmelegített levegő felemelkedik, ezáltal egyfajta ventillációt létrehozva, addig az infrapanel előnye, hogy melegítéshez az infrasugaraknak nincs szüksége légmozgásra.

De miért előny vagy éppen hátrány a konvekciós légáramlás? A légmozgás eredményeképpen a levegőben szálló por koncentrációja magasabb lehet, mint az infrafűtés esetében, ahol nincs ilyen mértékű légmozgás. Ez mindenképpen az infrapanel előnye, hiszen a lebegtetett por koncentrációja egészségügyi szempontból (is) hátrányos.

Infrafűtés kiépítése

A kiépítés egyszerűségét és variálhatóságát szintén az infrapanel előnyei közé sorolhatjuk. Egy infrapanel beépítése akár percek alatt kivitelezhető, hiszen csak bedugom a konnektorba és már működőképes is. Pont ott és akkor, ahol és amikor szeretném. Ez pedig óriási előny. Ellenben a hagyományos rendszerek vezetékelésével és karbantartásával. Egy infrapanel esetében nem hátrány, ha nincs kémény vagy kiépített fűtési rendszer, sőt, engedélyeztetni sem kell. Mindössze elektromos áramra van szükség és már élvezhetjük is az infrapanel előnyeit.

Az infrafűtés veszélyei

Sokan kérdezik, hogy káros vagy veszélyes-e az infrasugárzás. A válasz határozottan nem. Az infra sugárzás nem káros és nem veszélyes. Ezt jól támasztja alá, hogy az infrasugarak a modern orvostudományban is használatosak, pl. a felső légúti problémák kezelésére.

Az infrafűtés fogyasztása

Az infrafűtéssel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora az infrapanel fogyasztása, hogyan alakul majd a villanyszámlám? Hiszen az infrafűtés fogyasztása egyértelműen a villanyszámlánkat terheli. Ezt egységnyi fűtőértékre vetítve, majd a gázzal, esetleg a fatüzeléssel összehasonlítva nem lesz meglepő az eredmény. A legolcsóbb az elektromos fűtés, amennyiben van napelemünk! Ha nincs napelem, akkor általában a legolcsóbb a fatüzelés, majd a gázfűtés és csak utána következik az elektromos árammal való fűtés. DE! Ez olyan, mintha autó vásárlásakor csak azt néznénk, hogy mennyit fogyaszt az autó és azt már nem, hogy mennyi a vételár, mennyi a szervizköltség és mekkora kényelmet nyújt nekem. Minden esetben összességében kell nézni a kiadásokat, így az infrapanel fogyasztását is. Ha ezeket is figyelembe vesszük kiderül, hogy rövid és hosszú távon is, akár 20-150%-kal is olcsóbb az infrafűtés, mint a földgázzal történő fűtés.

Az infrapanel méretezése

Egy jó szakember az infrapanel méretezéséhez figyelembe veszi a család szokásait. Vannak emberek, akik már 18°C-ban is jól érzik magukat, míg mások a 23°C-ban is fáznak. Ugyancsak a szokások alapján szükségszerű megismerni a szellőztetés gyakoriságát és módját. Vannak, akik naponta többször is szellőztetnek, míg mások legfeljebb hetente egyszer. Pedig a szellőztetés, főleg, amennyiben hosszabb idejű, képes jelentősen befolyásolni a hőigényt.

A méretezés során szintén figyelembe kell venni a külső hőmérsékletet. Egy társasházi lakásban, amelyet több oldalról is fűtenek a szomszédok, egészen más értéket kapunk, mint egy magányosan álló családi ház esetében. Ezzel szorosan összefügg a szigetelés, az anyagszerkezetek, azaz a lehűlő felületek hőátbocsátási tényezői, valamint ezeknek a mérete.

Termosztát

A mai modern kor, ami lehetővé teszi, hogy otthonainkban a világítást és a konyhai gépeket is távolról irányíthassuk, szinte kiált azért, hogy ugyanezt a kényelmet élvezhessük a fűtési rendszerünk esetében is. Aki arra vágyik, hogy maximális kényelem mellett, de gazdaságosan teremtse meg otthona melegét, annak érdemes elgondolkodnia azon, hogy fűtését wifis, digitális hőfokszabályozó segítségével vezérelje.

Egy wifis hőmérséklet szabályozó segít megteremteni számunkra a maximális szabadságot, hiszen az internet alapú működésének köszönhetően bárhonnan irányíthatjuk, akár külföldről is. Ez akkor különösen hasznos lehet, ha elutazunk egy kis időre, de nem szeretnénk, hogy teljesen kihűljön a ház, vagy ha a nyaralónkat szeretnénk minimálisan melegen tartani, ahova télen is lejárunk. A fűtési szokásainkat ma már nem kell semmihez igazítani, 100%-ig a saját igényeinkre formálhatjuk, ha van egy okos termosztátunk. Ezzel pedig anyagilag is előnyt kovácsolhatunk magunknak, az okos termosztátokkal ugyanis sokkal pontosabban állíthatjuk be, mikor és mennyit szeretnénk fűteni, ezért a felhasznált energia, és annak költsége tényleg a szükségesre minimalizálható.

Mitől lesz okos egy termosztát?

A hagyományos, helyben vezérelhető termosztátokkal ellentétben, költséghatékonyabban fűthetünk egy okos termosztáttal, a számtalan programozási módjának köszönhetően. Míg egy hagyományos termosztátnál, ahhoz, hogy mire felébredünk reggel, elérjük a számunkra megfelelő hőmérsékletet például, egész este mennie kell a fűtésnek. A másik lehetőség, hogy reggel feljebb állítjuk, de mire felmelegszik a lakás, nagy valószínűséggel indulunk is el otthonról. Ezzel szemben az okos termosztát lehetővé teszi, hogy előre beprogramozzuk hány fokot szeretnénk reggel vagy akár délután, amikor hazaér a család.

Sőt, akár azt is beállíthatjuk. hogy azonos időben, eltérő mértékben fűtsön a rendszer az egyes szobákban – ami hasznos lehet, ha például kisgyermek van a családban, akinek magasabb hőmérsékletű környezetre van szüksége. Ezekkel a gyors, egyszerű és okos beállításokkal elkerülhetjük a nagy és hirtelen hőingadozásokat, amik az egyik leginkább költségnövelő faktorai a fűtésszezonnak.

Hol ideális a termosztát elhelyezése?

Hagyományos, vizes fűtéseknél jellemzően egy termosztát vezérli a kazánt, és ha szakember a vízszerelő, akkor a radiátorokon van egy-egy termosztát, így valamelyest szabályozható az egyes helyiségek hőmérséklete. Érdemes azonban ezzel kapcsolatban tisztázni a „referencia-helyiség” fogalmát! Ez a lakás azon részét jelenti, ahova a termosztát elhelyezésre kerül. Ez azt jelenti, hogy a készülék innen küldi az információt a fűtési rendszernek arról, hogy aktuálisan hány fokos hőmérséklet uralkodik a házban, vagyis ez alapján fogja eldönteni, hogy bekapcsoljon-e a rendszer vagy sem. Nem véletlen tehát, hogy a referencia-helyiség kiválasztásán rengeteg múlik, ugyanis, ha rossz helyre tesszük, akkor irreális adatokat fog küldeni a fűtési rendszernek.

Elektromos fűtési megoldások esetén minden helyiségben elhelyezésre kerül egy termosztát, így biztosítjuk a maximális komfortot. Vezetékes termosztát esetében gyakran visszatérő hiba, hogy a készülék a konyha-étkező környékén kerül elhelyezésre, mondván, hogy az egy nagy közösségi tér, ahol sok időt töltünk. Azonban ez nem biztos, hogy jó választás, ugyanis a rendszeres sütés-főzés miatt a konyhában általában melegebb van, mint a többi szobában. A termosztát érzékeli a magasabb hőmérsékletet, ezért nem fogja bekapcsolni a fűtőtesteket, így pedig a lakás többi pontján sem lesz fűtés.

Hőmérséklet szempontjából külön megoldandó feladat a fürdőszoba, ahová soha nem teszünk kazánt szabályozó termosztátot, pedig szinte mindenkinek az az igénye, hogy a fürdőben legyen a lehető legmelegebb. Ezen igényt ki lehet elégíteni infrafűtéssel vagy elektromos törölközőszárítóval, amit bekapcsolva biztosíthatjuk azt a többlet meleget, ami fürdéskor szükséges.

A leghatékonyabb működés elérése érdekében célszerű olyan helyet választani a termosztátnak, ahol nincs különösebb hőforrás vagy hideg forrás. Azt azonban ajánljuk, hogy a bejárati ajtótól és minden egyéb nyílászárótól távoli helyet válasszunk a termosztátnak, ugyanis a folyamatos nyitogatás okozta hűvös huzat megzavarhatja a készüléket, ezáltal magát a fűtést is.