2. VÍZ-VÍZ HŐSZIVATTYÚ

Néhány méterre a földfelszíntől a külső levegő szezonális hőmérsékletének ingadozásai már nem érvényesülnek, így a talaj hőmérséklete állandó 7-10°C környékén mozog. Az ezen mélységekben elhelyezkedő vízadó rétegekből nyert talajvíz ennek köszönhetően egész évben a legmagasabb hatásfokot biztosítja a hőszivattyú számára. A kedvező hőmérsékletszint továbbá lehetővé teszi az úgynevezett passzív hűtést, amikor a hőszivattyú kompresszorának működtetése nélkül, csupán a hőhordozó közegek áramoltatása és hőcseréje révén tudunk hűtési energiát kinyerni.

A kiemelkedő hatékonyság dacára Magyarországon visszaszorulóban van ez a technológia, mivel magas elvárásokat támaszt a talajvíz minőségével szemben. Hazánkban jellemzően magas keménységű és vas-mangán tartalmúak a gazdaságosan szivattyúzható talajközeli vizek, ami nehezen kiküszöbölhető üzemeltetési problémákat okoz. Továbbá a vonatkozó jogszabályok és a folyamat fenntarthatósága miatt a vizet szükséges visszasajtolni a felszínre hozása után, amelynek olykor tetemes energiaigénye rontja a teljes rendszer hatásfokát. Rendszerint egy nyerő kútra legalább kettő nyelőkutat javasolt alkalmazni, ami növeli a beruházási költségeket.

Ebben a kategóriában mindig vízkivétel nélküli és vízkivétellel működő hőszivattyúk közül tudunk választani. A vízkivétel nélküli a földet vagy a felszíni vizeket használja fel. Ezek a második legfelkapottabbak, azonban mindig szükségünk lesz valamennyi szabad földterületre, mivel a felső talajréteg 100 méter mélységig raktározza el a geotermikus energiát.

Előnyei

A víz-víz hőszivattyú előnye, hogy nagyon gazdaságos megoldás, azonban Magyarországon kevés házban található meg. Amennyiben rendelkezünk elég hellyel, megszerezzük a szükséges összeget a beruházáshoz, akkor elbúcsúzhatunk a későbbi villanyszámlától, mivel nagyon stabil hőszivattyús fűtést kapunk érte cserébe. A hatékonyság pedig nemcsak a tulajdonosnak, hanem a Földünk állapotának is kedvez.

Hátrányai

Hátránya, hogy magas elvárásokat támaszt a talajvíz minőségével szemben, ami a magyar földön keményebb szokott lenni az átlagnál, így nem mindig használható. A jogszabályok miatt a felhasznált vizet vissza kell juttatni a helyére, ami rontja a hatásfokot. A korábban említett szükséges nyelőkutak miatt nagyobb a beruházási költség, így sok felhasználó inkább más megoldáshoz folyamodik.

3. GEOTERMIKUS HŐSZIVATTYÚ

A geotermikus hőszivattyú egy olyan fűtési/hűtési rendszer, amely – beállítástól függően – a talajból vesz fel vagy a talajba bocsát ki hőt. A hőszivattyú télen a hőforrásként használt talajból vonja el a hőt és adja le az épület felé, miközben nyomásváltoztatással magasabb hőmérsékletté alakítja. Nyáron éppen fordítva működik: a ház belsejéből vonja el a hőt, majd adja le a talaj felé. A geotermikus hőszivattyú rendszer gyakorlatilag a talaj állandó hőmérsékletét használja ki annak érdekében, hogy csökkentse a hűtés és a fűtés működési költségeit és hogy növelje ezek hatékonyságát. A még nagyobb hatékonyság érdekében a geotermikus hőszivattyú kombinálható napkollektoros rendszerekkel.

A talaj felső rétege majdnem 50 %-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad 7°C és 18°C között.  Ezt a Földünk felső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyeri ki és hasznosítja a hőszivattyú. A geotermikus energiát a talajban elhelyezett szondákon keresztül gyűjtjük össze és juttatjuk el a geotermikus hőszivattyúhoz. A szondák elhelyezése lehet vízszintes és függőleges. A vízszintes elrendezésnél nagy terület szükséges (körülbelül háromszor akkora, mint a fűtendő terület), valamint a talaj hőmérsékletét a külső hőmérséklet erősen befolyásolja, így a kinyerhető geotermikus energia mennyisége változó lesz. A függőleges elrendezés sokkal stabilabb, állandóbb hőmérsékletet biztosít. Mivel a geotermikus hőszivattyú a hőhordozó közeg hőmérsékletét a hűtő körfolyamat során kb. 5 °C-kal csökkenti, a fagyveszély elkerülése miatt fagyálló folyadékkal töltjük fel a talajkört. A horizontális csőrendszert használó geotermikus hőszivattyút talajkollektorosnak, míg a vertikálisat talajszondásnak hívjuk.

Talajszondás hőszivattyú

Talajszondás hőszivattyú rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, 50–100 méter hosszú lyukat fúrunk a földbe függőlegesen, amelybe 2 db „U” alakú, 32mm átmérőjű műanyag csövet helyezünk el. Ezekben a csövekben kering a hőszivattyúból kijövő hideg víz. A szondába beérkező kb. 0-3 fokos víz a szondában 5-8 fokra melegszik fel.

A függőleges talajszonda kiépítése engedélyköteles, ugyanis a nagyobb mélységbe lefúrt hőszonda kárt tehet a mélyebb rétegekben meghúzódó ivóvízkészletben. A területileg illetékes bányakapitányság engedélyével kialakított talajszonda feletti területet a kiépítés után is szabadon kell hagyni.

Talajkollektoros hőszivattyú

Talajkollektoros rendszer esetében több száz méter hosszú műanyag vagy műanyag borítású rézcsöveket fektetünk le 1-2 méter mélyen. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba.

A talajkollektoros hőszivattyú teljesítménye kalkulálható, 15-30 W/m2 hőteljesítmény körülire tehető, mely függ a talaj minőségétől, a napsütéses órák számától is. Nagy területigénye miatt ritkábban alkalmazzák, inkább csak abban az esetben, ha a szondafúrásra, kútfúrásra nincs megfelelő talaj. A vízszintes kollektorok telepítése jellemzően nem engedélyköteles.

A geotermikus hőszivattyú előnyei

Hatalmas előnye a geotermikus hőszivattyúval előállított energia hasznosításának, hogy nincs sem időjáráshoz, sem napszakhoz kötve, mint más alkalmazott alternatív megoldások. A levegő/víz hőszivattyús kialakítás inkább kiegészítő fűtésre/hűtésre alkalmas, míg a geotermikus hőszivattyú teljes hűtési, fűtési rendszerek esetén gazdaságos!

Geotermikus hőszivattyú hátránya

A geotermikus hőszivattyú árammal működik, vagyis hagyományos fűtéshez kapcsolódó gázszámla nem lesz, de cserébe az áramszámla megemelkedik, mégpedig a megspórolt gázszámla értékének 30% – 40%-ával. Ha rendszerben vizsgáljuk, a megtakarítás a hagyományos fűtéshez viszonyítva körülbelül 50 %.

Geotermikus hőszivattyú ára

Minden egyes esetben alapos vizsgálatot igényel, hogy gazdaságos-e egy hőszivattyú rendszer beépítése. Tapasztalatunk szerint a legfontosabb kérdések, melyek megválaszolása segít abban, hogy meg tudjuk mondani a megtérülés várható idejét:
– Vezetékes gáz van beépítve?
– Szükség van-e légkondicionálásra?
– Van a beruházás mértékéhez hasonlítható összegű állami támogatás?

A geotermikus hőszivattyú rendszerek kivitelezésének költsége egy családi ház esetében általában 2,5-7 millió forint között van, megtérülési ideje pedig hozzávetőlegesen 8 év.

Puffertartály

Egy hőszivattyú rendszer költségét erősen befolyásolja, tervezünk-e bele puffertartályt. Véleményünk szerint puffertartály beépítése nem minden esetben észszerű.

Miért nem szükséges puffertartály?

MERT CSÖKKENTI A RENDSZER HATÉKONYSÁGÁT. Minden rendszerelem, ami a tehetetlenséget növeli, az egész rendszer hatékonyságát csökkenti (esetünkben romlik a COP érték). Azt ajánljuk, legyen a puffertartály a fal, a padló, a szoba levegője!

MERT BONYOLÍTJA A RENDSZER FELÉPÍTÉSÉT.  Minden „feleslegesen” beépített elem bonyolítja a felépítést, nem lesz más a falon, csak egy nagy „rézcsőhalmaz”, ami nem csak esztétikai látványt rontja, hanem a hatásfokot is.

MERT MEGNÖVELI A RENDSZER KÖLTSÉGEIT. Egy puffertartály bekerülési költsége magas tud lenni. Szokták mondani, ha már rászánok milliókat, akkor ez már nem összeg. De igen! Ezzel a tétellel nagyon sokat spórolhat: maga a tartály, plusz egy keringtető-szivattyú, rézcsövek, rézidomok, munkadíj, stb.

Miért van szükség puffertartályra?

MERT RACIONÁLIS ÉRVEK SZÓLNAK MELLETTE.  Például nagy háza van, és nem fűt minden helyiséget egyformán: vannak olyan helyiségek, amelyeknek hőmérsékletében akár 5°C különbség is mutatkozik. Ilyen lehet mondjuk egy vendégszoba.

4. LEVEGŐ-LEVEGŐ HŐSZIVATTYÚ

Ahogy a nevéből következtethetünk, a hőt a levegőből nyeri ki és a levegőnek adja át. Sokan csak hőszivattyús klímának nevezik. A hagyományos készülékeket mára inverteresek váltották fel, ami nemcsak a szivattyúban, hanem a klímában is megjelent. Ezek a berendezések már akár -30°C-os hőmérséklettel is könnyen megbirkóznak és nem kell a fűtés hatékonysága miatt sem aggódnunk.

Előnyei

A levegő-levegő hőszivattyú előnye, hogy nagyon gyorsan zajlik a telepítés, tehát nem veszítünk vele időt. A kedvező ár miatt Magyarországon sokan választják. A felhasználók legtöbbje azért szereti, mert a téli fűtés mellett a nyári hűtésre is ugyanúgy használható, amihez végig megbízható működés jár.

Ha valamilyen meghibásodást tapasztalunk, akkor a karbantartás gyors lesz és megfizethető.

Hátrányai

Mivel a rendszer a levegőt használja fel, így mindig számolnunk kell az áramlásból adódó zajjal és levegőmozgással. Lehet, hogy egy idő után megszokja az ember, de vannak, akik sosem fogják tudni elviselni sem a zúgást, sem a légmozgást. A levegős hőszivattyú egész évben „szűri a levegőt”, rendszeresen tisztítani szükséges az elpárologtató/kondenzátor lamellázott felületét. Az inverter egy kényes és drága elektronika, ami ezáltal egy hibaforrás is lehet.

A hőszivattyú nagy részben megújuló energiaforrásból táplálkozik, a helyi károsanyag-kibocsátása szinte nulla. Ha a szivattyút a napelemünkből nyert elektromos árammal működtetjük, nemcsak környezetbarát, de költséghatékony technológiával látjuk el a házunkat. Jelenlegi ismereteink szerint a hőszivattyús technikáé a jövő. Ha új házat építünk, mindenképp megéri ezt a fűtési megoldást választani!

A jól megtervezett rendszer és a plusz napelem minden későbbi problémát áthidal, így nem kell sem a meleg vízért, sem az áramért fizetnünk. Ha új építésű háznál alkalmazzuk, akkor 3 év alatt megtérülhet, ellenkező esetben meg kell várnunk az akár egy évtizedet is. Fontos kiemelni, hogy aki nem teljes felújítást végez, annak a hőszivattyús fűtés hátrányai nagyobbak lehetnek és nem minden esetben éri meg!

A hőszivattyús fűtés akár örök életűnek is nevezhető, ha rendszeresen karban van tartva. Ha pedig rászántuk a telepítésre a milliós összeget, akkor ne hagyjuk, hogy éppen a rutin karbantartások miatt menjen tönkre!

NAPELEM

Egy korszerű elektromos fűtés sokszor még olcsóbb üzemeltetésű is lehet, mint az azonos körülmények között működő, elavult kazán vagy konvektor. Mivel az elektromos fűtés kialakítása lényegesen olcsóbb bármely gázos rendszernél, így a megmaradt pénzt ráfordíthatjuk napelem rendszer kialakítására, amivel akár 0 Ft-os villanyszámlánk is lehet – természetesen csak azután, hogy a napelem rendszer visszahozta az árát (8-10 év). A megtérülési idő tényezőiről itt írtunk korábban.

Azonban mivel egy házat nem 8-10 évre építünk, hanem adott esetben 30-50 éveket is élünk benne, így mindenképpen elgondolkodni ezen a megoldáson, főleg, mióta állami támogatást is felvehetünk napelem rendszer kiépítésére. Erről itt és itt találtok bővebben információt! És akkor még nem is beszéltünk, hogy környezetvédelmi szempontból is mennyivel barátibb a saját otthonunkban megtermelt energiát használni, ami ugye gázfűtés esetén sehogy sem valósítható meg.

Sok tévhit kering a napelemes rendszerekkel kapcsolatban, különösen a napenergiával táplált fűtés megtérüléséről. Ezeket érdemes tisztázni!

„A napelem megfizethetetlenül drága.” / „A napelem a gazdagok játéka.”

Ha megvesszük hitelre a napelemet, jellemzően a csökkenő lakásrezsiből fizetjük a hitel törlesztését. Amikor lejár a teljes szerződés, van napelemünk és addig is kevesebb volt a rezsink, anélkül, hogy az elején milliókkal kellett volna rendelkeznünk. Így volt ez az MFB 0%-os hitelnél is, ahol csupán 10% önerővel kellett rendelkezni a támogatás igénybevételéhez. A törlesztőrészletet be lehetett állítani a villanyszámla mértékére, így áramszámla helyett a hitelt fizettük, anélkül, hogy különösebben érzékeltünk volna belőle bármit is. X évvel később viszont volt egy napelemes rendszerünk, onnantól teljes hasznot hozva és egyúttal nullázva az áramszámlánkat.

„A gázfűtés költséghatékonyabb.”

Új építésnél napelem telepítésére fordíthatjuk a gáztervezés, bekötés, kialakítás költségeit is. Itt tehát a megtérülés azonnali, hiszen akár ingyen is fűthetünk. Míg, ha gázberuházásra költöttük volna, akkor lenne fűtési költségünk, hiszen gázt nem tudunk otthon előállítani.

„20 év a megtérülés, ha megtérül…”

Az igazság az, hogy a napelem telepítésénél 8-10 éves megtérülés várható, azonban nagyban befolyásolhatják különböző tényezők, mint pl. az állami támogatások igénybevétele. A napelem megtérüléséről általánosságban itt, a 2022 év végéig elérhető otthonfelújítási támogatásról pedig itt írtunk.

„20 év alatt elavul a napelemes rendszer.”

Tény, hogy Magyarországon még mindig viszonylag új dolognak számít a napelem, azonban ettől függetlenül folyamatos fejlesztéseken megy keresztül az egész piac. A gépészeti szakmában elterjedt nézet, hogy a gépészeti rendszerek 20 év alatt elavulnak és ez a tévhit terjeng a napelemekről is. A feltételezéssel ellentétben a napelem gyártók általában 20-25 év teljesítmény garanciát adnak a napelemekre. Az általunk forgalmazott Hyundai napelemek esetében a teljesítmény garancia mellett a termékgarancia is 25 év, ami igen magasnak számít a piacon. Ez azt jelenti, hogy 25 éven belül bármilyen gyártási hibát garanciásan javít, cserél a vállalat. A teljesítmény garancia pedig arra vonatkozik, hogy 25 év működés után is minimum 80%-on teljesítenek majd a panelek. Bár ezek a számok önmagukban is jól mutatnak, érdemes megjegyezni, hogy a világon elsőként felszerelt rendszerek 50-60 éve is működnek. A pontatlan szerelői munka gyakran rendellenes működést eredményez, ezért érdemes megfontolni, hogy jól képzett szakemberekre bízzuk a munkálatot.

Miért érdemes elektromos fűtéshez napelemet telepíteni?

Mentesség a villany és fűtésszámla alól – Akár mentesülhetünk is a villany- és fűtésszámlától, nem érint az áram árváltozása, mert az ad-vesz óra egyenlően számolja a beadott és a felhasznált áram árát.

Költséghatékony befektetés – A minimális rezsiköltség miatt több pénz marad a zsebünkben, az elektromosan fűtött otthonunk értékesebb lesz a közel nulla működési költség miatt és átlagosan 9-10%-os éves hozamú bevételt fog hozni.

Komfortos megoldás – Sokkal kényelmesebb az életünk és nagyobb a biztonságunk elektromos fűtés mellett. Hiszen, ha nincs gáz, attól még elektromosan fűthetünk, áramszünetben viszont a legtöbb gázkazán is működésképtelen.

Környezetbarát fűtés – Környezettudatosak vagyunk, mert zöld energiát használunk, amivel kíméljük a környezetet is, hiszen lényegesen csökkentjük a szén-dioxid terhelést.

Kisebb klíma költség – A tetőn elhelyezett napelemek további előnye, hogy az árnyékoló hatásuk miatt nyáron nem melegszik fel annyira a tető, így alatta a lakás sem, kevesebbet költünk hűtésre.