Budapest áramfogyasztásának 1 százaléka sem jön napelemekből jelenleg, pedig a célok merészek. Hogyan érhetjük el?
A lakásfelújítást tervező budapestiek kétharmada napelemet szeretne telepíteni a háztetőre a Fővárosi Önkormányzat közvéleménykutatási adatai szerint. Ugyanakkor egyelőre az összes áramfogyasztásnak csak töredékét, kevesebb mint egy százalékát adják napelemek Budapesten. A Főváros most nagyszabású programot indított azért, hogy jobban értse és lebontsa a napelemek terjedését gátló akadályokat a fővárosban. A Klíma- és Környezetügyi Főosztály összeállítását az Énbudapestem.hu nyomán közöljük.
A program egy konferenciával indult, ahol egy asztalhoz ültek a kerületi önkormányzatok, szolgáltatók, a napelem-szektor, illetve társadalmi szervezetek képviselői, valamint a Főváros munkatársai.
A fővárosi napelemtelepítéseket egyelőre sok tényező nehezíti, például bizonyos indokolatlanul előírt költségek, amik megdrágítják a beruházást. Ezek között hungarikum például az ún. tűzeseti leválasztó kapcsoló kialakítása, amely az elgondolás szerint tűz esetén a tűzoltókat védi. Ugyanakkor a gyakorlatban ilyen esetben a tűzoltók leginkább baltával vágják el a kábelt, nem kapcsolgatnak – más országokban nincs is ilyen előírás. Ez, és az egyéb, pl. a mérés kialakításával kapcsolatosan előírt, indokolatlan műszaki megoldások együtt már akár több százezer forinttal is növelik a beruházás költségeit.
Pedig a napelemek ára rohamosan csökken, ahogy a konferencián bemutatott két család esettanulmánya is mutatta. Az egyik család 2012-ben még kilowattonként 750 ezer forintot csengetett ki a napelemért, a másik család 2020-ban már 450 ezer forintért megkapta ugyanazt a teljesítményt. Utóbbi család az egyik áramszolgáltató programjában vett részt, szakértők szerint egyéni szervezésben 1 kW napelemet 350-400 ezer forintból is be lehet szerezni.
Számos kerületi önkormányzat bevezetett a napelemekkel kapcsolatos előírásokat a helyi építési szabályzatába, amelyek esetenként korlátozó hatásúak, például nem engednek napelemet tetőre helyezni, ha az közterületről látható. Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat közvéleménykutatása szerint a budapestiek 98 százalékát egyáltalán, semmilyen városrészben nem zavarja a tetőkön elhelyezett napelemek látványa. Ezért a városvezetés egyeztetést kezdeményez a kerületi önkormányzatokkal a szabályozások összehangolása érdekében, hogy valóban csak a legindokoltabb korlátozások maradjanak meg.
És itt nem elsősorban a műemléki védettségről van szó: a műemlékvédelem egy speciális terület, értelemszerűen a Parlament, az Iparművészeti Múzeum vagy a budavári épületek esetében más szempontok is szerepet játszanak. Másfelől – mint az összeállítás megjegyzi –érdemes egy pillantást vetni a vatikáni napelem-mezőre. Ha ott lehetséges, talán nálunk is lehetne lejjebb az ingerküszöb.
Budapest nemrég 2030-ig szóló klímastratégiát fogadott el, amelynek célkitűzése összesen 40 százalékkal csökkenteni a főváros szén-dioxid-kibocsátását. Ennek egyik alappillére a napelem-program: összesen 1500 MW teljesítményű, vagyis körülbelül tízmillió négyzetméter napelem telepítésével Budapest összes CO2-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne. Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egy évi áramfelhasználásából a légkörbe kerül.
A városvezetés saját maga is igyekszik jó példával elöl járni, és saját intézményeiben is napelemeket telepíteni. Már megvalósult fővárosi fejlesztések például a Vígszínház vagy a BKV-székház tetején elhelyezett napelemek, a Fővárosi Vízművek által létesített napelemmező, a kelenföldi buszgarázs napelemes parkolója, de a Fővárosi Csatornázási Művek központi szennyvíztisztítója, az FKF és a Főkert is büszkélkedik napelemekkel.
