Új lakás vagy ház? Eredetileg idén januártól már csak közel nulla energiaigényű, „BB” energetikai besorolású új építésű épület nyerhetett volna használatba vételi engedélyt Magyarországon. Egy rendeletmódosítás értelmében az előírást csak 2022. június 30-a után kell alkalmazni.

Változott a 25% megújuló energia használatára irányuló új ingatlanokat érintő TNM- rendelet, tisztázva benne a gépi szellőztetésre vonatkozó követelményeket is.

Mint az már ismert, az eredeti tervek szerint 2020. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű új építésű épület kaphatott volna használatbavételi engedélyt Magyarországon, ahol előírás biztosítani, hogy ezek az ingatlanok 25 százalékban megújuló forrásból fedezzék fogyasztásukat. Ezt a határidőt 2020 végén meghosszabbították 2021. június 30-ig.

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent 114/2021. (III. 10.) számú kormányrendelet szerint az építtetők és a kivitelezők most újabb egy év haladékot kaptak, így a legújabb határidő 2022. június 30. 

A határidő meghosszabbításával egyidejűleg módosításra került a szellőztetést érintő szabályozás is, miszerint a korábbi értelmezéssel ellentétben nem kötelező szabályozott működésű hővisszanyerős vagy központi elszívásos szellőztetőrendszer kiépítése minden új épületben, ahol viszont van ilyen, ott az ablaknyitást nem vehetik figyelembe az előírt frisslevegő-utánpótlás biztosítására.

A legújabb jogszabály nagy változást hoz az új építésű ingatlanok világába Magyarországon 2021 júliustól: minden újonnan épülő háznak és lakásnak legalább BB típusú energetikai besorolást kell kapnia. Tehát az összes elfogyasztott energia legalább egy negyede megújuló energiából kell, hogy keletkezzen.

Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az új épület az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem. Az energetikai tanúsítvány beszerzése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg.

BB energetikai besorolás
Ennek az energetikai minősítésnek a hivatalos megnevezése a "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő". Ahogy a név mutatja, a BB osztályt teljesítő épületek megfelelnek a jogszabályban megfogalmazott követelménynek. Természetesen ettől jobb besorolás is elérhető, az AA++, AA+, AA kategóriák is megfelelnek a rendeletnek.

Az új épületek maximális energiafogyasztása 100 KWh/m²a lehet
Az új épületek teljes energiafogyasztását is maximalizálja a közel nulla energiaigény követelményszintje. Ennek kiszámítását csak az építész tervező vagy a bevont energetikus tudja elvégezni. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásofokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m²a [Kilowattóra-per-négyzetméter-év] lehet, minél kisebb ez a szám, annál gazdaságosabb az építmény. Ha az épület összesített energetikai jellemzője 100-nál több, az épület nem érheti el
a BB minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintjét nem teljesíti. Új épületeket csak úgy lehet tervezni és kivitelezni, hogy a fenti szám teljesüljön!

Épületszerkezetek, hőszigetelés
Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak / épületszerkezeteknek. A rendelet nem magát a hőszigetelés vastagságát határozza meg, hanem a hőátbocsájtási tényezőket, szerkezettípusonként.
Az építésügyi szabályok nem csak az egyes épületszerkezetekre, hanem az új épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat, a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékének formájában. Általános tapasztalat, hogy ha a szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteségtényező is megfelel, így nem kell részletesebben foglalkoznunk vele.

Energiahordozók, 25% kötelezően megújuló forrásból
A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, például azt, hogy gázzal, tűzifával, vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, a BB minősítés nem adható ki a használatbavételkor végzett energetikai tanúsítás során.

Az alábbi megújuló energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos esetekben. Jó tudni, hogy az inverteres split klímák is figyelembe vehetők a megújuló energiaarány kiszámítása során, ezek ugyanis levegő-levegő hőszivattyúként
működnek, ha fűtési üzemmódban működtetjük őket.

Ha AA, vagy annál jobb minősítést szeretne elérni, a fűtési (és hűtési) rendszert helyiségenkénti elektronikus szabályzóval kell ellátni. Ez a gyakorlatban egy fali érzékelőt jelent. Az AA osztályú épületekben a fűtési és hűtési rendszereknek minden helyiséghez, illetve a funkciójukban összeegyeztethető helyiségek zónáihoz saját szabályozó kör van rendelve, elektronikus fali érzékelőkkel / vezérlőkkel. A hőtermelő berendezések időjárásfüggő szabályzása is megoldott kell, hogy legyen.

Az épületgépészeknek jelentős fejtörést okozhat az említett 25 százalékos követelmény, főleg ha azt nézzük, hogy a passzív napenergiából származó nyereséget már nem lehet figyelembe venni a megújuló részarány számításához. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az a napenergia (napfény), ami az ablakon át jut a helyiségbe, nem vehető figyelembe.

Mi jelenthet akkor megoldást?
A napelemes rendszer telepítése az egyik megoldás. A javaslatunk az, hogy amennyiben szüksége lesz a megújuló energia alkalmazására, akkor ne csak a fogyasztásának a 25 százalékára terveztessen napelemes rendszert, hanem a 100 százalékra, mert fajlagosan olcsóbb a rendszer és hamarabb megtérül a beruházás!

A másik megoldás a hőszivattyú-technológia, ami jelentősen megkönnyítheti és leegyszerűsítheti az átállást egy szén-dioxid-mentes európai épületállomány 2050-es elérésére. A hőszivattyú ugyanis nemcsak egy környezetbarát fűtési-hűtési-háztartási melegvíz előállítására alkalmas gépészeti megoldás, de egyben az új épületek megújuló energia részarányára vonatkozó energetikai elvárást is teljesíti és hozzájárul a közös európai megújuló energiás célok teljesítéséhez is.

A napelem kéz-a-kézben jár a hőszivattyúval, mert ahol ez a fűtési/hűtési megoldás lesz, oda erősen ajánlott a napelemes rendszer is, hogy azt a villamos energiát, amit a hőszivattyú felhasznál, a napelemes rendszer megtermelje.

A kettő együtt lehetővé teszi, hogy szinte rezsimentes legyen az ingatlan, nem beszélve arról, hogy ez egy megtérülő beruházás és hosszútávú biztonságot nyújt.

Ingyenes helyszíni felmérésért vagy előzetes árajánlatért keressen minket bizalommal!